Emisszió-kereskedelem
ECHO.TV/MTI 2008.03.16. 19:28
Az Európai Unió 2020-as éghajlatvédelmi vállalásainak teljesítését a legkevésbé klímabarát ipari ágazatok szegény országokba szerveznék ki a lehető legkevesebb korlátozással, környezetvédők viszont a kibocsátás-csökkentő beruházások elvégzését az EU-n belül sürgetik.
Yvon Slingenberg, az Európai Bizottság környezetvédelmi főigazgatóságának főosztályvezetője egy témában a héten rendezett koppenhágai konferencián elmondta: a jelenlegi szabályozástervezet szerint az unió a legnagyobb kibocsátóit regulázó emisszió-kereskedelmi (ETS) rendszerében 2020-ig fokozatosan 21 százalékos szén-dioxid-csökkentésre kényszerítené az érintett 4 ezer cég 12 ezer létesítményét.
Brüsszel annyi enyhítést enged meg a vállalatok számára, hogy egy bizonyos szintig EU-n kívüli országokban, olcsóbban elvégezhető fejlesztésekkel tegyenek eleget kötelezettségeiknek - közölte a főosztályvezető.
James Cameron, a Climate Change Capital nevű pénzügyi tanácsadó cég alelnöke, nemzetközi klímatárgyalásokon a fejlődő országok érdekképviselője hangoztatta: a korlátozás indokolatlan, hiszen a globális felmelegedés megfékezése érdekében mindegy, hogy a kibocsátás-csökkentésre a világ melyik országában kerül sor.
A lényeg, hogy a fejlesztések a leggyorsabban valósuljanak meg, ezt pedig a beruházások árának leszorításával lehet elérni - mutatott rá. Hozzátette, hogy ez a kibocsátás-kereskedelem logikája a Kiotói jegyzőkönyv által szabályozott rendszerben és az ETS-ben is.
A szakértő megjegyezte, hogy az EU-n kívüli, ENSZ által jóváhagyott zöldberuházások nemcsak a klímavédelem szempontjából hasznosak, hanem a technológiatranszfer és munkahelyek teremtésén keresztül a szegény országokat is gazdagabbá teszik.
James Cameron aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az uniós korlátozás miatt az ENSZ fennhatósága alá tartozó, jelenleg dinamikusan növekvő kibocsátás-csökkentési piac összeomolhat. Ez pedig szerinte aláássa azokat a reményeket, hogy a jelenleg különféle elszámolású kvóták jellemezte bonyolult piac helyett valamikor egységes karbonkereskedelmi rendszer alakulhasson ki.
Kirsty Clough, a WWF kibocsátás-kereskedelmi szakértője felhívta a figyelmet, hogy az EU-nak nem elég klímavállalásait szegény országokra áthárítva letudni, saját csökkentésre is szükség van.
Ezt egyrészt a Kiotói jegyzőkönyv írja elő, másrészt morális kötelezettség - emelte ki a környezetvédő. Utalt arra, hogy a nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodás a vállalások teljesítéséhez csak "kiegészítésként" engedi meg a más országokban végrehajtott csökkentések elszámolását, noha a kiegészítés mértékét pontosan nem határozza meg. A morális felelősség pedig abból adódik, hogy az üvegházhatású gázok légköri feldúsulását az ipari forradalom óta a fejlett országok, azokon belül is jelentős részben európai államok idézték elő.
Kirsty Clough nehezményezte, hogy az Európai Bizottság a 2008-2012-es fázisban olyan magasan húzta meg a korlátozás mértékét, hogy lényegében a rendszer által kikényszerített kibocsátás-csökkentés teljes mértékben az ENSZ alá tartozó, úgynevezett CDM és JI projektekkel fedezhető. Ez alapján kétségesnek tartja, hogy az érintett ágazatok 2012-ig az EU-n belül egyáltalán végrehajtanak-e kibocsátás-csökkentést.
Yvon Slingenberg kifejtette, hogy az EU az ETS 2012-ig tartó fázisában valóban megengedi az egész csökkentési hányad teljesítését CDM és JI projektekkel. Ugyanakkor szerinte belső csökkentés mindenképp várható, mert az ENSZ-es fejlesztésekkel megszerezhető, EU-s kvótáknál olcsóbb kibocsátási egységek átvihetők a 2012-2020-as fázisba.
Erre az időszakra viszont már az EU az áthozott egységeken túl nem engedi meg további csökkentés fedezését EU-n kívüli fejlesztésekkel, márpedig ez visszahat a 2012 előtti fázisra is - magyarázta a főosztályvezető. Hozzáfűzte: a 2012-2020-as összevont két kereskedési periódusban az EU az 2005-höz viszonyított 21 százalékos csökkentés egyharmadát engedi meg letudni CDM és JI projektekkel.
Ez méltányolható aránynak tekinthető mind az ipari, mind pedig környezetvédelmi részről - fogalmazott Yvon Slingenberg.
Kitért arra, hogy a korlátozási szint abban az esetben emelkedhet csak, ha 2012 után létrejön egy, a világ legtöbb országára érvényes, ambiciózus klímavédelmi egyezmény. Ebben az esetben az EU kibocsátás-csökkentési többletvállalásának felét is megengedi unión kívüli országokban elvégzett projektekkel teljesíteni.
|