Tájékoztató Utazási okmányokról és a határátlépés feltételeiről a schengeni csatlakozást követően

Ebben az évben - 2007. december 21-én - Magyarország teljes jogú tagja lesz a schengeni övezetnek. Ennek eredményeként a schengeni térségen belül megszűnik a szárazföldi határellenőrzés, a magyar állampolgárok bármikor és bárhol átléphetik majd a belső határokat az övezeten belül. A schengeni övezet külső határain azonban a határellenőrzés erősödik.

Fenti változás láthatóan csak az állampolgárok mozgásának ellenőrzését érinti, az utazás feltételeit, valamint az ahhoz szükséges okmányok körét nem.

Főszabály szerint a külföldre utazás joga Magyarország teljes jogú schengeni taggá válását követően is csak érvényes úti okmánnyal gyakorolható. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkból következően magyar állampolgár érvényes személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam területére történő beutazáskor és a tagállamok közötti utazás során. Ezzel a lehetőséggel jelenleg a következő országokba történő utazáskor lehet élni: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Lichtenstein, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.

Ezen túl ugyancsak lehetőség van személyazonosító igazolvánnyal történő utazásra, ha azt nemzetközi szerződés lehetővé teszi. Nemzetközi szerződés alapján jelenleg három országba, Horvátországba, Svájcba és Andorrába lehet személyazonosító igazolvánnyal utazni, feltéve, hogy az utazás időtartama a 90 napot nem haladja meg, illetve az utazás nem irányul kereső tevékenység folytatására.

Az érvényes személyazonosító igazolvány valamennyi formátuma használható külföldre történő utazásra az említett országokba, kivéve Svájcot, ahová csak az új, kártyaformátumú okmánnyal lehet beutazni.

Azok a 14 éven aluli kiskorú állampolgárok, akik koruknál fogva személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkeznek, az ország területét kizárólag érvényes úti okmánnyal hagyhatják el.

A 14. és 18. életév közötti kiskorúakat is megilleti azonban a jog, hogy érvényes személyazonosító igazolvánnyal utazzanak azokba az országokba, ahová ezt jogszabály vagy nemzetközi szerződés lehetővé teszi.

A nem magyar állampolgár részére, magyar hatóság által kiállított személyazonosító igazolvánnyal azonban nem lehet külföldre utazni. E szerint tehát nem jogosult a magyar hatóság által kiállított személyazonosító igazolvánnyal külföldre utazni a bevándorolt, a letelepedett, a menekült jogállású személy.

Vezetői engedéllyel - annak formátumától függetlenül - nem lehet külföldre utazni. A vezetői engedély kizárólag járművezetésre, kártyaformátumú változata, pedig ezen túlmenően Magyarországon szolgál személyazonosításra.

Az országot a schengeni csatlakozást követően - a határellenőrzés megszűnte után - is csak érvényes utazásra jogosító okmánnyal (úti okmány, személyazonosító igazolvány) hagyhatjuk el. Hiszen a schengeni tagországok közötti mozgás során csak az ellenőrzés módja változik. A belső határokon való ellenőrzés megszün­tetésének kompenzálására a schengeni tag­államok ún. mélységi ellenőrzési rendszert működtethetnek. Ennek lényege, hogy az adott ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok munkatársai igazoltathatják a külföldieket. Ezen túl a schengeni szabályok lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést.

A mélységi ellenőrzés egyik hatékony eszköze a Schengeni Információs Rendszer (betűszóval: SIS). Ez a schengeni térség államainak a hatékony kommunikációt biztosító, személyi- és tárgynyilvántartási, körözési rendszere, amelyre a belső határok lebontása és a megerősített külsőhatár-ellenőrzés miatt van szükség. Ennek az információs rendszernek a segítségével juttathatják el az egyes tagál­lamok más államok területére azokat a körözési vagy beutazási és tartózkodási tilalmi figyelmeztető jelzéseket, amelyek alapján a határellenőrzési, rendőri, idegenrendészeti és egyéb szervek az ellenőrzés során eljárnak. Ha a rendszer ugyanis találatot jelez, akkor a hatóság végrehajtja a figyelmeztető jelzést elhelyező tagállam által kért intézkedést, tehát a személyt elfogja, a beléptetést a schengeni területre megtagadja, a körözött tárgyat lefoglalja.