A DEMOKRÁCIA
A demokrácia két legfőbb formája a közvetlen és a képviseleti demokrácia.
A közvetlen demokrácia lényege, hogy az állampolgárok személyesen vesznek részt a törvényhozásban, a közügyek eldöntésében.
Közvetett vagy képviseleti demokrácia esetén a nép az általa választott képviselők révén alkotja a törvényeket, gyakorolja a közhatalmat. A történelem első demokráciái (görög poliszok) közvetlen demokráciáknak tekinthetők. A közvetlen demokrácia – az elmélet szerint – bizonyos előfeltételek nélkül nem működőképes: kis létszámú népesség, a polgárok többsége aktívan politizál, és a népi gyűléseken csak egyszerű kérdések merülnek fel. A modern állami demokrácia alapvetően közvetett, de fellelhetőek benne a közvetlen demokrácia egyes intézményei is, melyek számos esetben lehetőséget biztosítanak a képviseleti demokrácia hibáinak ellensúlyozására. Ilyen jogintézmények az országos, ill. helyi népszavazás, népi kezdeményezés; a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a képviselőtestület által évente legalább egyszer megtartott közmeghallgatás, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek; továbbá a szintén a helyi önkormányzatokhoz fűződő lakossági fórumok, amelyek a lakosság, az állampolgári szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
|