Sajtó és nyilvánosság tantárgyból is lehet majd érettségizni, ha az Oktatási Hivatal zöld utat ad az egyik salgótarjáni gimnázium akkreditációs kérelmének, amihez a hivatalos ajánlást nemrég a helyi önkormányzat közgyűlése is megszavazta. Annak, hogy egy tantárgyból érettségizni lehessen, előfeltétele az akkreditáció, ennek pedig az, hogy a vizsga előtt legalább 138 órában tanítsák, mégpedig úgy, hogy abból legalább két év végi osztályzatot szerezhessen a maturálni szándékozó diák.

Valóságos akkreditációs dömping zajlott az elmúlt években Magyarországon. Ennek eredményeként jelenleg 131 tantárgyból lehet érettségizni. Hogy pontosan mennyi volt ez a szám tíz éve, azt az oktatási tárcánál nem tudták megmondani; de egy 1997-es hivatalos érettségilista még csak harminc olyan tárgyat sorolt fel, amiből az akkor maturálók választottak. Ami biztos: 2005, a kétszintű érettségi bevezetése óta majd két tucat új, jellemzően egy-egy iskola, fenntartó egyedi kérelmére akkreditált tantárggyal gyarapodott a lista, amiből az őszi, a téli vagy a tavaszi vizsgaszezonban egyaránt választani lehet.

A mostanában felbukkant érettségi tárgyak jó része a kommunikáció és média világából származik. Öt éve született döntés a mozgóképkultúra és médiaismeret előléptetéséről, de olyan technikai tárgyakból is lehet már érettségizni, mint a hangtani és akusztikai ismeretek vagy maga a hangkultúra. A tradicionális magyar nyelv és irodalom mellett megjelent annak "modernebb" válfaja, az anyanyelvi kommunikáció is. Ez a leírás szerint olyan "kulcskompetenciákat" foglal magában, mint a "fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése, illetve értelmezése" - mindezt persze "szóban és írásban egyaránt". Az anyanyelvi kommunikációból érettségiző diáknak tanúbizonyságot kell tennie arról, hogy a helyes és kreatív nyelvhasználatot nem csupán iskolai és munkahely környezetben, illetve a "kulturális tevékenységek során" képes produkálni, de a "családi életben és a szabadidős tevékenységekben" is. 

Jelentősen kibővült a vallási tematikájú érettségi tárgyak köre. A Hit Gyülekezete néhány éve például akkreditáltatta a saját bibliaismereti tantárgyát, de 2007-től érettségit lehet szerezni buddhista vallásból is. Igaz, csak középszinten - szemben például a katolikus, a református vagy az evangélikus hittannal, amiből az emelt szintű vizsga is választható.

Folytatódott a kötelező orosz 1989-es eltörlése óta megfigyelhető idegen nyelvi specializáció is. Igaz, hogy a választható nyelvek száma nem több húsznál, beleértve a különböző cigány nyelveket, de a különböző alváltozatokkal együtt ez a szám már a félszázhoz közelít. A maturálók ma már választhatják vizsgára például az angol nyelv olyan szeletkéjét is, mint például a "zenei angol".

A bővülés másik kiapadhatatlannak tűnő forrása az úgynevezett alternatív iskolák világa. A táncterápiában és az oktatásban is használatos euritmia például a Waldorf-iskolák révén került be a nagy közös érettségi kincsestárba. Ez eredendően egy speciális mozgásművészeti tárgyat takar, ami az akkreditációs szakleírás szerint "egy látható nyelv, mimika nélkül". Kicsit olyan, mint a torna, de más is, mivel "lelkesült mozgásokkal ragadja meg a testet és köti össze a lelki-szellemivel". E tárgy keretében - ha jól értettük a leírást - egyebek mellett a lélek és a test összhangjának megteremtéséhez szükséges technikákat sajátítják el a diákok, kezdetben meglehetősen idilli környezetben, hiszen "a tanítást mesehangulat hatja át".

A közgazdasági profilú iskolák lobbizásának is köszönhető ugyanakkor például az egyik legfiatalabb tárgy, az európai uniós ismeretek meghonosítása az érettségin, de több tantárgyat akkreditáltattak a turisztikával, vendéglátási szakismeretek oktatásával foglalkozó iskolák is (például vendégfogadás, utazás). A 2001-ben a dráma stúdium elismertetését kiharcoló "humán lobbi" újabb sikereket ért el, egy sor új ember- és társadalomismereti tárgy bevezetésével.