Ma délután, több mint ezren kísérték utolsó útjára Cseh Tamást. A gyász csendjét már a szertartás megkezdése előtti órában is tapintani lehetett a Farkasréti temetőben, ahol a gyászoló családtagok, rokonok, kollégák vettek örök búcsút az ország egyik legismertebb művészétől. Természetesen a búcsúzók mindegyike jó ismerőse, hiszen dalaival a művész minden lakásban jelen volt - és halála után is jelen van, hiszen a lemezeiről szóló mondanivalója örökérvényű.
Korosztályok nőttek fel szerzeményein, az újabb generáció pedig törés nélkül felfedezte magának a tartalmas mondanivalóval szívekbe költöző dalokat.
"Elhunyt testvérünk szavakon túli szavakkal élte meg magát és a szeretetet. Beleélte magát a túlvilági életbe, ahol az ember lelke sosem hal meg" - mondta búcsúztató beszédében a szertartást végző atya. " Az emberek közé ült egy életen át, de most már túl van rajtunk. De ne csüggedjen senki, hiszen Tamás lénye nem szűnik meg soha. Halála után a teste ugyan itt hagy bennünket, de ő maga átlép a szeretet igazságába" - tette hozzá, majd egy közös imával fejezte be a szertartást az atya.
Őt a művész és szerzőtárs Bereményi Géza búcsúja követte.
"Szervusz Tamás - szervusz Géza" - Mit pengettél tamás?" - Mit írtál Géza" - kezdte a búcsúzást Bereményi, aki évtizedeken át művésztársa volt Cseh Tamásnak. Elmentél és magaddal vitted azokat a dalokat is, melyek már nem születhetnek meg, hiszen ahhoz a valós lényed is kellene. A közösen töltött évek emlékeivel kell most tovább élnünk, nélküled."
A láthatóan megtört művésztárs, színpadias érzelgősség nélkül, igazi barátként búcsúzott. Lemezeik, színpadi előadásaik, összes szereplésük évtizedekig egymáshoz kötötte őket.
A beszédeket a tömeg kísérteties csendben hallgatta végig, melyet néha egy szívből feltörő sírás vagy szipogás tört meg. A könnyeikkel harcoló művésztársak, zenészek, színészek szomorúan bámulták a földet. Cseh Tamást 66 évesen ragadta el a halál.
AJÁNLOM AZ OLDALT
