Az AB-hez fordulók egyrészt azt kifogásolták, hogy különadó nem teszi lehetővé a korábban megszerzett társasági adókedvezmények érvényesítését, ezáltal sérti a jogbiztonságot és a szerzett jogok védelmének az elvét - ismerteti az előzményeket az Ernst&Young hírlevele. Az indítványozók szerint a különadó egy viszonylag szűk alanyi körre nézve arányaiban nagyobb adófizetési kötelezettséget vezetett be, ezért sérült az egyenlő közteherviselés elve is. Azt is kifogásolták, hogy az új adónem bevezetése túl gyors volt és nem volt megfelelő felkészülési idő biztosítva az érintettek számára.

Az alkotmánybírák nem vitatták, hogy a különadó bevezetésével az állam jogalkotói ígéretét megváltoztatta és szűkítette a korábban megszerzett társasági adókedvezmények érvényesíthetőségének lehetőségét. Az AB szerint azonban hosszú távú kedvezmények esetében az államnak joga van mérlegelni a körülményeket, és a költségvetés állapotára tekintettel lehetősége volt a kedvezmények csökkentésére. Az AB határozatában mondta ki, hogy a különadó a vagyoni viszonyokra visszavezethető adóteher-viselési képességgel függ össze, ezért összhangban van az Alkotmánnyal.

Az AB szerint egy új jogszabályhoz való felkészülésre 45 nap kell, melynek a különadóról szóló jogszabály megfelelt.

A 2008. május 27-i határozatában az AB azt is megállapította, hogy nem ütközik alkotmányos elvekbe a vagyonvizsgálatoknál alkalmazott adóbecslés. A becslési eljárást korábban kifogásolók szerint a vagyonnyilatkozat-tétel sérti a magántitokhoz valójogot. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a becslés nem jelent automatikus vagyonnyilatkozat-tételt, és az adóhatóságnak joga van személyes adatokra rákérdezni.