A csúcson elfogadott nyilatkozat szerint a vállalást az ENSZ felügyelete alatt teljesítik. A szöveg hangsúlyozza, hogy meg kell határozni az egyes országok középtávú vállalásait, hogy így az összes nagy gazdaság, köztük India és Kína is teljesítse a maga kötelezettségét.
Homályos maszlag?
A nyilatkozat ugyanakkor homályos pontokat is tartalmaz, például amikor felhívja a figyelmet arra, hogy az üvegházhatás megfékezésére kidolgozandó egyes nemzeti tervek "különböző megközelítéseket tükrözhetnek". Ez utóbbiaknak azonban sem időpontját, sem pedig a csökkentés vállalt mennyiségét nem határozták meg.
"Megerősítettük, hogy a világ számára ez a hosszú távú célkitűzés igazságos és szükséges célkitűzés" - jelentette ki a vendéglátó Fukuda Jaszuo japán kormányfő, aki szerint "nagy eredménynek tekinthető, hogy közös vízió alakult ki a klímaváltozásról". A Fehér Ház szóvivője "kiválónak" nevezte mind a kérdésről folyó vitát, mind pedig az elfogadott nyilatkozatot.
A G8 vállalással egy időben a legjobban fejlődő gazdaságok közül öt, a G5-nek nevezett Mexikó, Brazília, Kína, India és Dél-Afrika is lépett, arra szólította fel a fejlődő országokat, hogy a G8-énál több, nyolcvan százalékos csökkentést vállaljanak, írja a BBC.
José Manuel Barroso, az Európai Unió bizottságának elnöke első reagálásában úgy nyilatkozott, hogy "az EU által kitűzött célokat sikerült megvalósítani a csúcson", és "sikerült a világot sínen tartani" a 2009-es, Koppenhágába tervezett nemzetközi klímakonferencia előtt.
Szánalmas eredmény
A környezetvédők azonban elégedetlenek, radikálisabb vállalást vártak a G8-ról, szerintük a 2050-es határidő kitűzése nem elég. Szánalmasnak nevezték a nyilatkozatot és követelték, hogy a gázkibocsátás nagyarányú csökkentését 2020-ig hajtsák végre. Egy ilyen célkitűzésben azonban nehéz lett volna konszenzusra jutni, elsősorban az Egyesült Államok miatt. Washington ugyanis úgy vélekedik, hogy a zöldek által javasolt, 25-40 százalékos csökkentés 2020-ig történő megvalósítása nem reális. Az Európai Unió viszont a következő 12 évben a 20 százalékos csökkentés célját tűzte ki.
Élesen bírálta a Nyolcak tojakói csúcstalálkozóján a határozatot az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) igazgatója is. Achim Steiner egyszerűen kijózanítónak nevezte a csúcs környezetvédelmi mérlegét. A német szakember hiányolta, hogy a konferencián semmifajta konkrét célkitűzést nem határoztak meg azzal kapcsolatban, milyen mértékben csökkentsék 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az igazgató utalt arra is, hogy a legújabb tudományos ismeretek szerint a klímaváltozás legkárosabb következményeinek kiküszöbölése érdekében egyszerűen nem elegendő a G8-as csoport most bejelentett vállalása.
Steiner szerint az önmagában pozitív tényként értékelhető, hogy a célkitűzéshez az Egyesült Államok is csatlakozott, de szerinte számos országban a Nyolcak környezetvédelmi határozatát üres jelszavakat hangoztató állásfoglalásként értékelik majd. Több más szakértővel együtt Steiner is úgy vélekedett, hogy szükség van ugyan a hosszú távú víziókra, ezek azonban nem helyettesíthetik a gyors és konkrét intézkedéseket.
AJÁNLOM AZ OLDALT
A hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország, vagyis a G8 vezetői tojakói csúcstalálkozójukon kedden megállapodtak arról, hogy legalább 50 százalékkal csökkentik 2050-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását. A tiltakozók szerint ez a dátum túlságosan távoli, a 2020 szimpatikusabb lenne. Az eseményen még fát is ültettek az elnökök. 
