Felhördüléssel fogadta az üzleti élet az Európai Bizottság tegnap bemutatott szociális javaslatcsomagját - írja a Világgazdaság. A különböző munkaadói érdekképviseleti szervek és kamarák tiltakozását leginkább a csomag esélyegyenlőségi célú kezdeményezései váltották ki. Ezek mindenféle kereskedelmi típusú ügylet során előírnák az életkoron, vallási vagy hitbéli meggyőződésen, szexuális orientáción vagy fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

Ilyen tilalom eddig uniós szinten csak a foglalkoztatás során létezett, Brüsszel azonban ezt most kiterjesztené a munkahelyen kívülre is. Az új irányelv egyenlő bánásmódot biztosítana mindenki számára az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén is, a lakhatást is beleértve - olvasható a gazdasági lapban.

Az üzleti élet képviselői viszont attól tartanak, hogy Brüsszel "túllihegi" az esélyegyenlőséget, és ez nagyon sokba fog kerülni a cégeknek. Az ingatlantulajdonosoknak például tilos lesz válogatniuk a bérlők között. A nagy szupermarketek attól tartanak, hogy a vakok kedvéért Braille-írással is fel kell majd tüntetniük a termékek árát.

A kis boltoknak pedig rámpát kell rakniuk a lépcsőre, hogy a kerekes székkel vagy babakocsival közlekedők is könnyen bemehessenek. A bankok és a biztosítók attól félnek, hogy az irányelv megtiltja az idősebb vagy a beteg(esebb) ügyfelek esetében alkalmazott eltérő tarifákat.

Feléledhetnek az üzemi tanácsok

A német gazdasági érdekképviseletek szerint eddig évi kétmilliárd eurót húztak ki a zsebükből az esélyegyenlőségi előírások, részben a megnövekedett bürokratikus és adminisztratív költségek, részben pedig a jogbizonytalanság miatt. "Nem kellene tovább hatványozni ezt az őrületet" - fogalmazott sommásan Martin Wansleben, a Német Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint inkább a kisebb vállalkozások követnek el mulasztásokat, és egy részüknek biztos gondot okozna a szigorúbb és alaposabb uniós szabályoknak való megfelelés.

A bizottság igyekszik csitítani a pánikot. Egyik főosztályvezetője, Aurélio Cecilio a VG-vel közölte, hogy az arányosság elvét mindenképpen figyelembe veszik majd és igyekeznek nem fenyegetni a vállalatok versenyképességét. Egyúttal cáfolta, hogy a javaslatcsomag Brüsszel válasza lenne az elbukott ír népszavazásra.

Az új irányvonal része - többek között -, hogy a Bizottság igyekszik az eddigieknél pontosabban megfogalmazni, mikor milyen tájékoztatási és beleszólási jogai vannak az alkalmazottak képviselőinek a vállalati döntésekbe. Ez az elv voltaképpen az üzemi tanácsokról szól.

A nagy európai cégek uniós érdekképviseleteként működő BusinessEurope-nak éppen ezzel van a legnagyobb baja. A szervezet a szakszervezetekkel folytatott hosszadalmas összeütközésektől tart. Emiatt a brüsszeli javaslatokról a következő hónapokban élénk vita várható - olvasható a Világgazdaságban.

"Elszakadtunk az egyszerű emberektől"

A szociális javaslatcsomagnak elsősorban az a célja, hogy az EU javítsa imázsát a polgárok körében, hogy elhessegesse azokat a vádakat, miszerint csak a multinacionális cégek érdekeit szolgálja, és elszakadt az egyszerű emberektől.

Kovács László, a bizottság magyar tagja még májusban azt nyilatkozta a Világgazdaságnak, hogy az EU alapszerződéseinek szellemében nagyobb szociális érzékenységről kell tanúságot tenni.

"A globalizáció lehetőséget jelent a gyors gazdasági növekedésre, a munkahelyteremtésre, de az emberek majdnem minden tagállamban a munkahelyük elvesztésétől is félnek, aggódnak a növekvő infláció miatt." A bizottság szerint ezekre az aggodalmakra, a gazdasági, szociális, egészségügyi, oktatási szektort átfogó megoldásokat kell kínálni. Ennek az erőfeszítésnek az eredménye a mostani javaslatcsomag.

Orvosok határok nélkül?

A csomagban az Európai Unió bizottsága felvetette a határokon átnyúló orvosi ellátás kérdését is - tudósított a Kossuth Rádió.

Ennek célja, hogy Európa valóban nyitott legyen az orvosi ellátásban is. A javaslat legfontosabb eleme a következő: ha egy uniós állampolgár egy másik uniós tagországban részesül gyógykezelésben, amelyre egyébként a saját országában is jogosult, akkor kapja meg a külföldi kezelésre az otthoni térítést.

Persze, ha egy magyar beteg mondjuk Svédországban kezelteti magát, csakis a Magyarországon érvényes térítésre számíthat, tehát a különbözetet saját zsebből kell fedeznie. Androulla Vassiliou egészségügyi biztos asszony szerint a lényeg az, hogy meg kell adni mindenkinek a választás jogát.

Sok lengyelországi településhez közelebb van egy jól felszerelt német kórház, mint mondjuk Varsó - példálózott a ciprusi képviselő asszony, aki szerint a kisebb utazási költség, a gyorsabb orvosi beavatkozás előnyei akár még kompenzálhatják is a magas német és a kevésbé bőkezű lengyel térítés közötti különbséget.

A bizottság e kezdeményezéséről szintén nagy viták várhatók, hiszen sok gazdag ország tart attól, hogy a gyógykezelési turizmus célpontja lehet - közölte  a Kossuth Rádió