Az elmúlt évben tapasztalt élelmiszerválság legtöbbet emlegetett oka az, hogy a fejlett országok egyre nagyobb mennyiségben állítanak elő bioüzemanyagot a megtermesztett növényekből. Raskó György agrárközgazdász az InfoRádiónak elmondta: a világ kukoricatermésének 17-18, a repcemennyiségnek pedig a 70-80 százaléka fordítódik bioüzemanyag előállítására.

 Varga Katalin, az Energiaklub programasszistense osztja az aggodalmakat, mert szerinte a bioüzemanyagot azokból a terményekből állítják elő, amiket élelmezési célra is felhasználunk.

Nem mindenki ért azonban egyet azzal, hogy a bioüzemanyag az okozója a kialakult válságnak. Zsemberi László, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke úgy véli, hogy az elmúlt 30 évben mesterségesen alacsonyan tartott élelmiszerárak voltak jelllemzőek, és az előző egy év emelkedése ezt most helyre tette. Hangsúlyozta: bioüzemanyag előállításának céljára csak minimális területet és gabonamennyiséget hasznosítanak, Európában például a termelés mindössze két százalékát.

A rizs ára megháromszorozódott

A globális élelmiszerválság leginkább a rizs árában mutatkozik meg, ami egyetlen év alatt a háromszorosára emelkedett. Bogár László egyetemi tanár szerint ez ugyan magyarázható időjárási tényezőkkel, de sokkal nagyobb a szerepe Kínának és Indiának. Az elképesztő gyorsasággal növekvő két országban ugyanis 10-20 év alatt több százmilliós középosztálybeli fogyasztóréteg alakult ki, aminek következtében drasztikusan megnőtt az élelmiszer iránti kereslet, valamint az előállítás költsége.

A szekértő úgy véli: rendkívül súlyos helyzet kezd kialakulni, amit csak egy globális élelmiszer-egyezmény enyhíthetne, vagy egy, az OPEC-hez hasonló szervezet. A főbb rizstermelő országokat tömörítő kartell szabályozná a termelést, az exportot és az árakat is.

Szegedi Balázs, a Solar Capital elemzője szerint legutóbb az 1984-85-ös évben volt ilyen alacsony szinten a világ rizskészlete, amiért az elmúlt hónapok időjárását tette felelőssé. A szekértő elmondta: Európába és hazánkba is fokozatosan fog begyűrűzni az árak emelkedése. A lakosság kiadásaiban azonban a rizs nem tesz ki olyan hányadot, mint a fejlődő országokban, így nem lesz központi kérdés.

Veres János, a Magyar Rizsszövetség elnöke elmondta: bár Magyarország behozatalra szorul rizsből, hazánkban nem lesz következménye az ázsiai országokban jelentkező rizshiánynak, és az előre meghatározott uniós rizskvóta miatt nem lesz nagyobb a termelőterület sem.