A környezetvédő civil szervezetek az utóbbi hónapokban ráerősítettek a légszennyezés ellen folyó kampányukra. "Budapest még mindig piSzmog" címszóval látványos demonstrációt tartottak, petícióval és közleményekkel bombázzák a fővárost, a magyar jogszabályokat és az egy helyben toporgó fővárosi önkormányzatot hibáztatják. Egyik fő követelésük, hogy a szmogriadó fogalma ne csak papíron létezzen, hanem rendeljék is el, amikor tényleg súlyos a helyzet Budapesten.

Az Európai Unió négy anyagra határozott meg riasztási küszöbértéket: a kén-dioxidra, a nitrogén-dioxidra, a szén-monoxidra és a felszínközeli ózonra. Ez azt jelenti, hogy ha a négy anyag közül valamelyik mennyisége túllép egy bizonyos szintet, riadót kell elrendelni. A szmogriadó azt jelenti, hogy korlátozni kell a károsanyag-kibocsátást (például az autók egyes városrészekből történő kitiltásával) és tájékoztatni kell a lakosságot. Az EU-s szabálytól a tagállamok eltérhetnek: enyhébben nem húzhatják meg a küszöbértéket, de szigorúbban igen, sőt, akár újabb ellenőrzendő anyagról is rendelkezhetnek a meglévő négy mellett.

Elavult, de Európában egyedülálló

Utóbbi lehetősséggel élt 1986-ban Magyarország, egyedüliként egész Európában. A vonatkozó 2001-es rendelet küszöbértéket határozott meg a kén-dioxid és a szálló por együttes koncentrációjára is, mivel ebben az időben komoly problémát jelentett a széntüzelésből származó füstszennyezettség, amely jól jellemezhető a kén-dioxid és por - elsősorban korom - koncentrációval. A szálló port a PM10 mutató jelöli, ez a tíz mikrométernél kisebb részecskék elnevezése. A PM10 tehát nem egy bizonyos kémiai anyag neve, hanem gyűjtőfogalom, számtalan különféle anyag tartozhat ide.

A rendeletet sokat kritizálják a környezetvédők, mert mára az előírás elavult, a szén fűtés már nem jellemző Budapesten. A probléma az, hogy a kén-dioxid koncentráció évek óta olyan alacsony, hogy legyen bármennyi por is a levegőben, a két érték együtt soha nem éri el a küszöbértéket, szmogriadót még nem rendeltek el emiatt.

A kén-dioxid és a PM10 együttes küszöbértékéről egy régi, 1986-os jogszabály nyomán döntöttek - mondta el Bibók Zsuzsanna, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. A nyolcvanas években még volt értelme ennek, mert akkor még valós veszélyt jelentett a kén-dioxid és a por (elsősorban korom) együttes jelenléte a levegőben. Az érték tehát nem a mai állapotra lett kitalálva. Amikor pedig a 2001-es rendeletet hozták, akkor az volt az alapelv, hogy nem lazítanak semmilyen korábbi szabályon, így maradt meg a jogszabályban az elavult küszöbérték.

Hosszú távon a szmogriadó nem elég

Az új célkitűzés most az, hogy a PM10-re önálló küszöbértéket határozzanak meg. Így már lehetne szmogriadót elrendelni, ha túl sok a szálló por a levegőben. Állami szinten ilyen szabály egyelőre egyetlen EU-tagállamban sincs.

A szmogriadó szabályait firtatva megkerestük az európai országok környezetvédő civil szervezeteit tömörítő European Environmental Bureau több tagját is. Egyelőre egyedül a lengyel CPE szervezet és az osztrák OEKOBUERO reagált, ők megerősítették, hogy az országaikban nincs riasztási küszöbérték a PM10-re.

A magyar környezetvédelmi tárca jogszabály-módosítást tervez, a küszöbértéket az egészségügyi minisztérium számszerű javaslata alapján húzzák majd meg - közölte Bibók Zsuzsanna.

A szmogriadó feltételeként megszabott küszöbérték - amely jóval magasabb, mint az egészségügyi határérték - átlépése akkor is nagyon veszélyes, ha csak rövid ideig tart. Hosszú távon ráadásul már kisebb mennyiségben is komoly károkat okozhat az egészségben a szálló por. Az Európai Unió ennek a kivédésére hozott is egy irányelvet, amely minden tagállamban kötelező: a PM10 köbméterenkénti mennyisége egy évben legfeljebb 35 napon haladhatja meg az 50 mikrogrammot.

Környezetvédő civil szervezetek, köztük a Greenpeace és a Levegő Munkacsoport, nemrég arra figyelmeztettek: Budapesten már február végén összegyűlt az idei évre összesen engedélyezett 35 nap. 2005-ben és 2006-ban 163 napon lépte túl a porszennyezés a megengedett határértéket - áll a zöldek fővárosnak címzett petíciójában. Ezen a helyzeten nem segítene az sem, ha a szálló por miatt is lehetne szmogriadót elrendelni.

A közlekedésszervezés, a forgalom szabályozása lesz a hosszú távú megoldás - mondta Bibók. Hasznos lenne az utak gyakoribb mosása, kormányzati szinten pedig érdemes lenne a távfűtést olcsóbbá tenni, mert kevésbé szennyezi a környezetet, mint a gáz, ami viszont jelenleg kevesebbe kerül - sorolta a lehetőségeket a környezetvédelmi tárca munkatársa.

A környezetvédő civileknek is hosszú a kívánságlistája: a szmogriadó-rendelet szigorítása csak az első pont rajta. Részletes intézkedési tervet kérnek a Fővárosi Közgyűléstől, többek között korszerűbb BKV-buszokat, jobb tömegközlekedést, dugódíjat szeretnék.

Fekete foltok a térképen

A beadványra a főváros ingerült hangvételű közleményben reagált, amelyben azt írták a Levegő Munkacsoportról, hogy "céljai elérése érdekében félretájékoztatja a budapestieket". A főváros a civilek jogszabály-értelmezésébe kötött bele, de azt nem kérdőjelezte meg, hogy a légszennyezettség Budapesten valóban olyan kirívóan súlyos-e európai viszonylatban, ahogy azt a petícióban írták..

"Porszennyezettség tekintetében Budapest Európa egyik legszennyezettebb nagyvárosa" - állítják a környezetvédő szervezetek egy nemzetközi tanulmányra hivatkozva. A 2000-es adatokkal számoló CAFE (Clean Air for Europe) jelentés részben azt mutatja be, mennyivel csökken Európa egyes területein a várható élettartam a porszennyezés, a PM2,5 részecskék jelenléte miatt. Magyarországon ez az érték 12,5 hónap, ennél többet csak Hollandiára és Belgiumra számoltak. A jelentés térképeken szemlélteti a porszennyezést, feketére színezve a legveszélyesebb részeket. Budapesten kívül is akadnak még bőven koromfekete területek, hasonló cipőben jár több román, német, lengyel, olasz, holland, belga és francia város.

Van viszont olyan nemzetközi tanulmány is, amely kevésbé sötét képet fest a budapesti helyzetről, bár ennek az eredményeit megkérdőjelezi Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa.

A jelentést az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) tette közzé Utcai szintű légszennyezés európai városokban címmel. Forgalmas közlekedési csomópontokban vizsgálták a szennyező anyagok jelenlétét, köztük a PM10-ét is. A jelentésben szerepel egy táblázat, amely 20 európai nagyvárost hasonlít össze 2000-es adatok alapján. Mindegyikben megvizsgálták, hogy egy olyan utcában, ahol naponta húszezer jármű halad el, mennyi a PM10 mennyisége, vagyis egy kilométernyi szakaszra egy napon hány gramm PM10 jut. Budapest esetében 1912 volt ez a szám. A táblázat szerint a húszból tizenkét nagyvárosban is nagyobb mennyiségű port mértek, mint a magyar fővárosban.

Ezek az adatok azt mutatják, hogy a budapestinél több a PM10 a levegőben Antverpenben, Barcelonában, Berlinben, Brüsszelben, Koppenhágában, Gdanskban, Grazban, Katowicében, Lisszabonban, Marseille-ben, Párizsban, Prágában és Stuttgartban. A legkevésbé szennyezett város London, ahol 1247 gramm PM10 jut naponta egy kilométernyi szakaszra, a legszennyezettebb pedig Lisszabon 3059-cel. Budapest tehát a hetedik legjobb, azaz legkevésbé porszennyezett város az EEA 2006-os jelentése szerint.

Lenkei szerint az eredmény azért nem megbízható, mert a felmérés készítőinek nem állt rendelkezésére egy teljes évi adatsor, csupán 3 hónap adataiból pedig nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A környezetvédelmi tárca főosztályvezető-helyettese azt mondta: igaz, hogy több nyugati nagyvárosban a szennyezéscsökkentési intézkedésekkel intézkedésekkel már előrébb tartanak, de a budapesti porszennyezettség nem tér el sokban a többi hasonló méretű, forgalmú európai városétól.