Az új energiapolitikáról szóló anyag éppen 13 évre szól, 2020-ig, és ugyanennyi idővel ezelőtt készült el az előző. Azóta sok minden változott, tehát tudósoktól politikusokig egyetértés van afelől, hogy a régi, elavult energiapolitika helyett egy újra van szükség, ami megállja a helyét az új körülmények között (ld. éghajlatvédelmi kötelezettségek, a kőolaj árának megkilencszereződése, gázviták, gázárnövekedés, megújuló energiaforrások technológiai fejlődése és használatának terjedése, átvételi árvita, energiahatékonysági tervek, energia liberalizáció és energiacégek hatalmi harca stb.).

Milyen a jelenlegi koncepció? Legfőbb baja, hogy nem koncepció. Azaz nem lehet kiolvasni belőle, hogy milyen energia jövőképet akar Magyarország számára 2020-ra, és azt milyen integrált eszközökkel akarja elérni. A fentiekből egyértelmű: egyik kiemelt feladata lenne, hogy a jelenlegi elavult energiarendszert lecserélve szerkezetváltást indítson el. Mégpedig a gazdaság hosszú távú fejlesztési szükségleteivel, a lakosság szociális és környezeti érdekeivel összhangban, éghajlatvédelmi kötelezettségeinknek is megfelelve.

Sajnos éppen ezt nem teszi. Az éghajlatvédelem szempontja csak szóvirág benne, a lakosság érdekei szintén. Alig foglalkozik az energiahatékonysággal és a megújuló energiafelhasználás növelésével, pedig - mint ki is mondja -, ezek jelentősen csökkentik külső energiafüggőségünket és munkahelyeket is teremtenek. A koncepció előtt tervezett és gyorsan aláírt hatalmas földgáz infrastruktúra beruházások éppen, hogy növelik fosszilisenergia függőségünket, mert elveszik a pénzügyi erőforrásainkat a gazdasági szerkezet átalakításától és az árnövekedések miatt növelik a társadalmi problémákat is. Az anyag egyetlen kérdésben bezzeg elég konkrét: az atomenergiának társadalmi vita nélkül szán kiemelt szerepet. Márpedig ez a környezetvédelmi miniszter szerint is elfogadhatatlan.

Hogyan lehetne szerkezetváltást elindítani? A teljes energiafogyasztás csökkentése képes erre és hatékony közgazdasági szabályozó eszközökkel kivitelezhető.  Ráadásul ezek összhangban vannak az üvegházgáz-kibocsátás csökkentés szükségességével. Az elv a hazai klímastratégiába és MTA-s anyagba is bekerült, tehát az eszköznek van alapja. Az energiahatékonyság is növelhető vele, így jelentősen csökkenthetnénk az energiapazarlást.

Az energiapolitikai koncepció gyengeségei miatt érthető, hogy azt csak háttéranyagként tárgyalja a Parlament, a belőle készült határozati javaslatot több bizottság elutasította és élénk vita alakult ki a téma körül. Jelenleg számos módosító javaslatot adnak-adtak be a frakciók, hogy valami értelmes(ebb) jöjjön ki a végén, vagy lehet, hogy máshonnan kellene megközelíteni az egész kérdést?

A másik stratégia, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ugyanis véleményünk szerint az elmúlt évek egyik legjobb szemléletű környezetpolitikai anyaga: a fenntarthatóság felől jól közelíti meg az éghajlatváltozást és a lehetséges megoldási módokat. Azért ennek a dokumentumnak is vannak hiányosságai: a megvalósítás eszközrendszere nincs kidolgozva, és a zöld felületek növelése is erősebb szerepet érdemelne, mint éghajlatvédelmi lépés. Ki kéne mondani, hogy mivel jelenleg -20%-on állunk az 1990-es kibocsátási szinthez képest, valódi, abszolút értékű kibocsátás-csökkentés szükséges, rendszeresen elszámoltatható módon.

Sok múlik a Parlamenten. Ezért mielőtt megkezdték a NÉS parlamenti vitáját, akciót szerveztünk a Parlament előtt, hogy a két stratégiára felhívjuk a figyelmet és átadjuk  javaslatainkat minden érintett döntéshozónak, minden frakciónak. Az akció a Klímavédelmet! kampányunk utolsó felvonása volt egyben, ebben javaslatainkkal folyamatosan segítettük a klímastratégia készítését és a lakosságot is bevontuk, aktivizáltuk. Ezúton is köszönjük, hogy tavaly országszerte mintegy 50 ezer állampolgár támogatta javaslatainkat az erős klímastratégiáért, hiszen az összefogásnak köszönhetően figyeltek a döntéshozók és a javaslatok nagy része be is került a NÉS anyagba.  
Kísérjük figyelemmel a parlamenti vitát továbbra is, és tegyünk róla, hogy az energiapolitika tényleg megfeleljen az éghajlatvédelemnek!