Az Egyesült Államokban már vízummentességet élvező régi és a még vízumkényszernek alávetett új európai uniós tagállamok közti választóvonal rajzolódott ki az Európai Parlament hétfői strasbourgi plenáris ülésén a témáról folytatott vitában: míg az Európai Bizottság felelőse és a régi államok képviselői az uniós egységre helyezték a hangsúlyt, és alapjában véve helytelenítették a kétoldalú különmegállapodásokat, az újak képviselői a vízummentesség sürgetésével, az EU-lakosok egyenlő kezelésének szükségességével érveltek.

Franco Frattini európai biztos megismételte, hogy a tagállamoknak joguk van kétoldalú alapon tárgyalni a témában Washingtonnal, de leszögezte, hogy eközben nem léphetnek túl az eddigi uniós megállapodásokban már rögzítetteken.

Az EP azután tűzte napirendjére a vitát, hogy az unióban feszültséget okozott az az emlékeztető, amelyet Csehország írt alá az Egyesült Államokkal a vízummentesség elérésének tervéről. Egyes állítások szerint Prága cserében hajlandónak mutatkozott eleget tenni néhány, a légi biztonsági EU-amerikai megállapodásban szereplőkön túlmutató amerikai kérésnek.

Miközben a régebbi EU-tagállamok nagy részének lakossága vízum nélkül utazhat az Egyesült Államokba, a 2004 óta csatlakozott kelet- és közép-európai államok lakói Szlovénia kivételével még beutazási engedély kiváltására kényszerülnek. Az EU és az Egyesült Államok közti közvetlen tárgyalások e téren még nem vezettek eredményre, miközben most lehetőség mutatkozott arra, hogy az új tagországok kétoldalú alapon gyorsabban haladjanak a vízummentesség felé. Ez azonban ellenérzéseket váltott ki a régi tagállamokban, amelyek egyrészt veszélyben érzik az EU egységét, másrészt attól tartanak, hogy cserében az újak túlzott vállalásokat tesznek.

Nemrégiben az EU-tagországok bel- és igazságügyi miniszterei is foglalkoztak a témával, és megállapodtak abban, hogy addig egyetlen ilyen szerződést sem kötnek meg, amíg nem tisztázták, melyik az a határ, amelyen túl a kétoldalú egyezmények nem mehetnek. A feltételek pontosabb meghatározására várhatóan e héten, egy szlovéniai uniós találkozón kerül sor.

A mostani strasbourgi vitában Frattini úgy fogalmazott, hogy az EU-nak egységet kell tanúsítania az Egyesült Államokkal szemben, és tiszteletben kell tartani azt is, hogy miről milyen szinten lehet tárgyalni,. Elismerte ugyanakkor, hogy alapjogról, a személyek mozgásának szabadságáról van szó.

A felszólaló nyugat-európai képviselők szintén azt hangsúlyozták, hogy ez a téma nem bonthatja meg az unió egységét, és nagyobb eredményt lehet elérni, ha a tagállamok közösen tudnak fellépni Washingtonnál. Értésre adták azonban azt is, hogy megértik az új tagállamok türelmetlenségét.

Az újak képviselői kifogásolták, hogy Brüsszelből a tagállamokat érintő jogok kapcsán is nyomást akarnak gyakorolni a tárgyalni kívánókra. Hangoztatták annak fontosságát is, hogy az Egyesült Államok kezelje egyenlően az EU állampolgárait. Kérték egyúttal az EP közbenjárását a brüsszeli bizottság pozíciójának erősítésére a Washingtonnal folytatott tárgyalásokban.

Az MTI úgy tudja, hogy az új EU-tagállamok többsége szeretne kétoldalú tárgyalásokat folytatni Washingtonnal, hogy az immár nyolcadik éve folyó kérdés megoldódhasson. Az Egyesült Államok ráadásul maga is értésre adta, hogy e témában inkább tárgyal az egyes országokkal, mint az unióval.

Az elmúlt hetekben állítólag az EU egyik régi kulcsországa, Németország is támogatását adta az újak és az amerikaiak közti kétoldalú egyeztetésekhez, egyebek között azzal az érveléssel, hogy ha most nem ragadják meg a lehetőséget, a vízummentesség megint éveket tolódhat.

Azt azonban az új tagállamok ígérik, hogy csak olyan végrehajtási megállapodást írnak alá amelynek tartalma ellen az uniós központnak sincsen kifogása