Az erkölcs fogalma,

emberi gyártmány,

de az erkölcsösség már ÖRÖKKÖN ÖRÖKKÉ LÉTEZŐ természeti képződmény,

olyannyira, hogy erkölcstelenné lett (és sáskaként pusztító),

bármiféle életforma = mozgásforma (filozófiai értelemben),

a természetben periférikussá kell nyomorodjon a kártékony következményei miatt!

(A sáskák létszáma milliomodrészre zuhan az elképesztő mennyiségű érett pete ellenére is több ok miatt, pl. nincs eltartó képes élővilág körülötte)

Ezért nem igazak az egyébként,

az emberi felsőbbrendűségből táplálkozó "erkölcs-jog" öncsalások!

Már Rousseau is felismerte: "A nép jogosult az erkölcseit az érdekeiért változtatni!"/ Kis János fordításában/.

Nincs tisztán "emberi", mert az ember része a természetnek, és képtelenség léteznie bőséges élővilág nélkül!

Márpedig ezt (sőt önmagunk legfőbb értékét az emberi értelmet is),

mértéktelenül pusztítjuk, és ezzel kárt teszünk "önmagunkban" is, mert a környezetünket tesszük tönkre (értelmünket megcsúfolva)!

Ha ezzel egyetértünk, ha nem akkor is

beláthatjuk, hogy nem a magyar nyelv változott  meg. Az emberiség arra kárhoztatott, mint bármely értelmes lény bárhol a világegyetemben, hogy

"keresse-szervezze" a lehetségesen legjobb és legdúsabb élőközösségeket (terjessze a szimbiózist mindenhol),

mert csakis ekkor létezhet a legjobb életminőségben és legnagyobb létszámban, jólétben!

Ami ugyanis sáskaszerűen kizárólag tehertétel az élővilág számára, az elenyészővé kell, nyomorodjon, hogy az élővilág fennmaradhasson!

Vagy máskülönben,

kipusztul, a kártékony fajjal együtt (emberiség+klíma katasztrófa) akár a teljes élővilág is!

Az emberi felsőbbrendűségére jellemző, és

ez az általános, ma hivők és hitetlenek között egyaránt, hogy

jónak remélt, de többnyire

betegesen gőgös fogalmakat alkotunk, és azokhoz ragaszkodunk egészen a durva önpusztításig is!

Az imaginárius számok tudtommal

pl. a természeti jelenségek jobb leírását teszik lehetővé!

nincs olyan, hogy külön emberi, és külön természetes,

mert

amennyiben különválasztjuk, és ragaszkodunk felsőbbrendűnek is nevezhető tévhiteinkhez, akkor

bármely értelmes élőfaj esetében önpusztító gőg uralkodik el,

az a hit, hogy

"Mi képesek vagyunk "mindenek felett"-ivé válni!"