A kormányzati negyed építésének leállítása nem befolyásolja a West End 2 terveit – mondta a Figyelőnek adott interjújában Demján Sándor.

Átnézzük majd a fejlesztési stratégiát, ebben azonban Magyarország már ma sem szerepel komolyabb súllyal, csak mintegy 5-10 százalékkal. Állítom, hogy az elkövetkező tíz-tizenöt évben hazánk az Európai Unió legszegényebb országa lesz. Egy ilyen elszegényedő országban nagyon meg kell gondolnia egy befektetőnek, hogy hová és mennyit invesztál – kezdi a hazai politika és persze gazdaságpolitika bírálatát a leggazdagabb magyar.

A száznapos programok űzték el a TriGránitot

„A mi egész régiós terjeszkedésünk Budapestnek köszönhető, itt épültek meg a prototípusok. A nemzetközi „offenzívát” 2002-ben indítottuk, mert felismertük, hogy egy országot kétszer száz nap alatt is tönkre lehet tenni – mondta a TrigRánit és a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke a lapnak.

Átláttuk, hogy itt a továbbiakban nincs nagy jövő a cégünk előtt. Erőteljesen nyitottunk tehát a külvilág felé, ott pedig kellett az, amit csináltunk, és ennek köszönhető, hogy a cég értéke a 10-15-szörösére nőtt (a TriGránit piaci értéke jelenleg mintegy 500 milliárd forint) – mondta Demján.

A lap kérdésére úgy vélte: nem arról van szó, hogy itthon megszűntek volna az üzleti lehetőségek, hanem egyszerűen „meguntam a szubjektív megkülönböztetést, az irigységet”.

A környező országokban a városok hívnak bennünket és segítenek. Dinamikusabban fognak fejlődni, mint Magyarország! Régen, már 2002-ben mondtam például, hogy Szlovákia elhagy bennünket. Az egyik kedvenc viccem, hogy két ember megy a sivatagban, egy magyar és egy környező országbeli. Meglátják az oroszlánt, mire a szomszéd országbeli atyafi lerúgja a cipőjét, és sietve felhúz egy futócipőt. Így szól erre a magyar: „Te meg vagy őrülve? Mit csinálsz? Az oroszlán úgyis gyorsabban fut, mint mi.” Mire a másik azt feleli: „Nekem nem az oroszlánnál kell gyorsabban futni, hanem nálad” – tréfálkozik keserűen Demján.

Konszenzusból és hazaszeretetből nagy a hiány

Nemzeti konszenzus kellett volna, a politikusok nagyobb hazaszeretete, a hatalom szeretete mellett. Az államigazgatás szénáját rendbe kellett volna tenni. Reform és reform kellett volna szünet nélkül, még az uniós csatlakozás előtt. Ezt az esélyt azonban Magyarország elmulasztotta. Lényegét tekintve ma sem történik semmi, gyökeres reformok nincsenek – válaszolja Demján arra a kérdésre, hogy mitől maradhatunk le végzetesen a régiós versenyben.

Az üzletember szerint a közigazgatásban, az egészségügyben és az oktatásban nincs is reform, csak maszatolás; az elmúlt években egyetlen sikeres reformra futotta, mégpedig a haderőreformra.

Demján szerint a Fidesz rendezett állapotban adta át az országot 2002-ben, a párt bűnéül azt rója fel, hogy kormányzásuk négy éve alatt egyetlen társadalmi alrendszert sem alakítottak át. Az üzletember szerint a bajok a két száznapos programmal kezdődtek, amelyek az ország eladósodásához vezettek, de a dolgokat 2004-ben és 2005-ben még rendbe lehetett volna tenni.

A pártok már nem számítanak

Hitelből nem lehet jóléti rendszerváltást csinálni. Ha lehetne, képzeljük el, milyen csodás lenne a világ. Ez a nép viszont ezt a politikát befogadta, a sajtó, az értelmiség lelkesen üdvözölte. A hitelt kamatos kamattal vissza kell fizetni – mondja a Figyelőnek Demján Sándor.

Ma az ország a történtek után ki van szolgáltatva 7-8 nagy kötvénytulajdonosnak. Ilyen körülmények között hamis illúzió az, hogy az állampolgár szavazatán vagy bármely politikai párton múlik, mi lesz Magyarország jövője. A valóságban azon múlik, milyen a világ likviditási helyzete. Azt dicsérendőnek tartom, hogy a kormány a saját választási esélyeit is kockáztatva akart reformokat csinálni. Csakhogy úgy látom, most elgyávultak. Nincsenek befejezve a reformok – véli a leggazdagabb magyar.

Azt gondolom, hogy Veres János következetes, kemény és jó pénzügyminiszter. Ez szerencse, mert ha a konvergenciaprogramot nem fogadta volna el a nemzetközi pénzvilág, Magyarország összeomlott volna - mondja. Szerinte minden állami pluszbevételt adómérséklés helyett adósságmérséklésre kell költeni, a politikusokat azonban rövidlátó szemlélet vezérli, ezért a pluszbevételt vélhetően elosztogatják – véli Demján Sándor.

(A TriGránit elnöke a Figyelőnek beszélt még arról, hogy mi késztette a kormányzatinegyed-projektből való kisszállásra cégét, mekkorát bukott a Művészetek Palotája felépítésén, és milyen veszély fenyegeti az etyeki Korda Filmstúdió végleges felépülését, és szól még a szuperbruttósított fizetések előnyéről.)