Csütörtökön kezdődik meg annak a pernek a tárgyalása, amit az Index újságírója, Tamás Bence Gáspár indított a Fővárosi Önkormányzat ellen, amiért megtagadták a 4-es metró költséghaszon-elemézésnek kiadását. A jogi képviseletet a Társaság a Szabadságjogokért  jogsegély-szolgálata vállalta.

Az anyagból kiderül, hogy a metró 485 milliárd forintból épülő első szakasza megtérül-e a későbbiekben az adófizetők számára.

Mint ismeretes a metróberuházó DBR és a főváros mindmáig nem közölte, pontosan milyen megtérülési mutatókkal rendelkezik a metró.

Az 1996-ban készült megvalósíthatósági tanulmány ugyan tartalmazott ilyen adatokat, ám az anyag azóta elévült. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a DBR-nek új számításokat kellett végeznie az uniós pályázathoz.

Nem biztos, hogy megtérül

A kérdés azért érdekes, mert 2006 őszén a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület két szakértője újraszámolta [2] az 1996-os tanulmány adatait, és megállapította, hogy a metró ára nem térül meg, árának csupán 40-80 százalékát hozza vissza.

A metróberuházó tehát új költséghaszon-elemzés készítésére kényszerült, aminek elkészültét 2007 augusztusában jelentették be, ám a tanulmányt az újságírók részére nem adták ki [3].

A főváros állásfoglalása - amit Péterfalvi Attila ombudsman is megerősített - szerint döntéselőkészítő anyagról van szó, ezért az adatok a törvény szerint nem nyilvánosak. Kérdés persze, milyen döntésről van szó.

A főváros értelmezése szerint azt a kormánydöntést kell megvárni, ami alapján a 4-es metró pályázata Brüssszelbe kerül, ahol döntenek arról, megkapja-e a beruházás a kért kb. 270 milliárd forintos támogatást vagy sem. (A kormány márciusban dönthet, Brüsszel legkésőbb szeptemberben dönti el, mekkora támogatást kap a projekt.)

A mi álláspontunk ugyanakkor az, hogy a metró építéséről már évekkel ezelőtt döntött a főváros és a kormány, sőt, a metró már javában épül is, vagyis a nyilvánosságnak joga van megtudni, a 485 milliárd forintot mire költjük el.