A 2008. január elsejétől teljesen liberalizált áram- és a hamarosan megnyíló gázpiac például több százezer vállalkozást kényszerít új szerződéskötésre a kereskedőkkel, és arra, hogy a közüzem megszűnésével maga kezelje a villamos energia költségeinek optimalizálását, beleértve  a kockázatok mérséklését is.

A teljes piacnyitással ugyanakkor, mint minden hálózatos iparágban az energia- termelők, szállítók, elosztók, kereskedők és a rendszerirányító számára is kihívást jelent a kockázatkezelés szempontjából is. A piacnyitás átmeneti időszakában a legnagyobb üzleti kockázatot a szabályok gyakori változása jelenti - hangsúlyozta a konferencián Koppányi Szabolcs ügyvéd.

Az Ernst and Young Magyarországra is vonatkoztatható felmérése szerint a piaci szereplők a legnagyobb kockázatot az energia árváltozásában látják a széndioxid kvóta ára és az ellátás biztonsága mellett. Ezzel szemben jó lehetőségként ítélik meg a nukleáris energia újrafelfedezését és a megújuló energiaforrások támogatását. Ez utóbbiban azonban a magyar szabályozás miatt nagy a kockázat.

Az energiaiparban is mérsékelheti az egyes kockázatokat az állami támogatás, ami viszont az Európai Unióban csak kivételes esetben adható. Staviczky Péter, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője szerint az állami támogatást igénybe vevő energiaipari beruházóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a nem engedélyezett vagy tiltott állami támogatást Magyarország uniós csatlakozásának időpontjáig visszamenőlegesen kell visszafizetnie annak, aki a támogatást kapta. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha nem teljesíti a támogatás elnyerésének feltételeit.

 A PM osztályvezetője emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság a Magyar Villamos Művek és egyes erőművek között létrejött hosszútávú szerződésekkel kapcsolatban még vizsgálja a tiltott állami támogatás lehetőségét. Az úgynevezett HTM-ek tekintetében a Bizottság szerint ugyanis nem az MVM, hanem az erőművek voltak a kedvezményezettek és így az állami támogatást az erőművek kapták.

Frucskó József, a Magyar Környezetgazdaságtani Központ szakmai igazgatója az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos szabályok várható változásait, valamint a kvóták áremelkedését és a gázok elhelyezésének költségét nevezte fő kockázati tényezőknek. Ennek mérséklését a piacok közötti mozgásokkal lehet mérsékelni, de az áram árában ezek mind hangsúlyosabban jelennek meg  - magyarázta a szakmai igazgató.

A kockázatok között fontos szerepe van a liberalizált piac által kikényszerített szerződéskötési kötelezettségeknek. A tanácskozáson Somogyi István, a Budapesti 5000. Ügyvédi Iroda ügyvédje emlékeztetett arra, hogy nem csak a végfelhasználóknak, hanem más szereplőknek is új típusú szerződéseket kell kötniük. A szerződéskötés során elkerülhető kockázat például az, hogy az árat és annak tartalmát vagy árképletet pontos rögzítik és figyelembe veszik a jogszabály változások esetleges hatását is. A szerződésben tisztázni kell a felelősség kérdését is, de, mint arra az ügyvéd felhívta a figyelmet, a felelősség korlátozását a magyar jogrend csak nagyon szűk körben teszi lehetővé.