Dr. Gulyás Gergely: Az eredményekben megmutatkozó különbség oka, hogy az említett országokban vannak alapvető politikai – és nem csak jogi – normák, míg nálunk már nincsenek.

Kár a jogszabályokban keresni a hibát, ha a kormány következmények nélkül veheti semmibe őket.

Nem a rendszerváltozás és különösen nem az alkotmány fogyatékossága, hogy a választópolgárok többsége tizenhat év demokrácia után a végrehajtó hatalomban a KISZ KB-t legitimálta.

A miniszterelnöknek nem azért nem kell távoznia hivatalából az ország csődbe vitele és Európa utóbbi évtizedének legnagyobb politikai botránya miatt, mert rossz az 1989-ben újraírt magyar alkotmány, hanem mert a diktatúrából itt maradt „demokraták” éles társadalmi tiltakozás nélkül felszámolták a politikai kultúrát.

Ma emiatt nem létezik hazánkban politikai felelősség, csak jogi – de általában az is azonosíthatatlanul.

Ebből azonban tévedés arra a következtetésre jutni, hogy „a jelenleg érvényben lévő, bevallottan átmeneti (alkotmány)szöveg nem alkalmas a magyar politikai viszonyok, politikai kulturális állapotok között létrejövő konfliktusok, törésvonalak és válságok kezelésére”.

Ugyanis a szocialista–liberális elnevezést bitorló kormány által teremtett politikai viszonyok kezelésére a világ egyetlen alaptörvénye sem alkalmas.

Ha Magyarországon egy prezidenciális rendszerben közvetlenül a nép által választott államfő gyakorolná a végrehajtó hatalmat, akkor ma – a 2006-os választások eredményéből alappal kiindulva – nem hazánk miniszterelnöke, hanem elnöke lenne hazug.

A politikai erkölcs kormányzati lezüllesztésének következményeiért nem lehet az alkotmányt felelőssé tenni, mert a világ egyetlen alaptörvényét sem szélhámosokra találták ki.