Korán örültek azok, akik azt hitték, hogy 2008. január 1-jétől megszűnik a luxusadó. A 2006-os választási kampány hevében elfogadott, rosszul kitalált és igazságtalan módon kivetett luxusadó tervezett eltörlését korábban kormányzati szinten többször bejelentették, ám az ingatlanadó bevezetésének elhalasztása miatt a törvény túlélhette önmagát. Nemhogy megmarad, hanem bővül azok köre, akiknek adózniuk kell. Jövőre ugyanis már cégeknek is fizetniük kell, amennyiben lakás vagy üdülő van a tulajdonukban.

Tipikus fővárosi törvényről van szó, mert bár a törvény filozófiája szerint az ország összes luxusépülete után fizetni kellene, vidéken csupán néhány tulajdonos nyújtotta be az adóbevallást a helyi önkormányzathoz. A parlament által elfogadott - 2005. évi CXXI. számú - törvény szerint az adót a helyi önkormányzatok szedik be: nekik kell rendeletet alkotniuk, és meghatározniuk, értékövezetekre bontva, hogy településükön mennyit érnek az ingatlanok. Luxusadót csak a 100 millió forintnál értékesebb lakások és üdülők után kell fizetni, mégpedig a 100 millió forint fölötti rész fél százalékát. Ilyen ingatlanok pedig, mint az elmúlt két évben az adóbevallások alapján kiderült, szinte csak Budán vannak. Ott is alig több, mint négyszáz tulajdonos van, aki - a saját életérzése és a Fővárosi Önkormányzat rendelete szerint - úgy ítélte meg, hogy luxusban lakik, és benyújtotta az adóbevallást (vidéken néhány ember, Budapesten 437 fizet luxusadót, ebből is 429 Budán).

A 2008. január 1-jén hatályban lépő változás egyik oka, hogy a luxusadótörvény előírja: kétévenként felül kell vizsgálniuk az önkormányzatoknak az értékövezeti besorolásokat. A másik ok: az Országgyűlés módosította a törvényt, és nemcsak a magánszemélyek, hanem a cégek tulajdonában lévő lakásokra, üdülőkre is kivetette a luxusadót. Ezáltal nemcsak a budai elitövezetben lévő, több egybenyitott lakásból kialakított ügyvédi irodák, orvosi rendelők, nagy alapterületű lakásokban működő cégközpontok esnek fizetési kötelezettség alá, hanem ezúttal a pesti oldalon lévő vállalkozások is kénytelenek fizetni, főként ha a magasra értékelt V. kerületi lakásokban rendezkedtek be. Persze csak abban az esetben, ha a lakások egybenyitását a tulajdoni lapra is átvezették. A törvény egyik legnagyobb hibája ugyanis megmaradt: lehet valaki akárhány 99 milliós lakás tulajdonosa, nem kell adóznia, de ha egyetlen lakása van, amelynek (a táblázatok alapján számított) értéke meghaladja a 100 milliót, fizetnie kell.

A luxusadótörvény egyéb anomáliái is megmaradtak: kijátszható a jogszabály, amennyiben egy villát társasházi lakásokra bontanak. Mivel csak a hasznos alapterület után kell fizetni, mentesülhet az a ház, amelyben nagy területet foglal el az uszoda, a fitnesz-, a kiszolgálóterek, a szauna. Egy omladozó ház négyzetmétere ugyanannyit ér, mint egy kacsalábon forgó palotáé. Ráadásul a luxusadó semmilyen módon nem váltotta be a reményeket: alig fizet valaki, a tervezett 1 milliárd forint helyett százmillió forint folyt be idén, miközben az ország önkormányzataitól sok energiát von el a törvényben megszabott feladat.