E-szamárpadban ül Magyarország
NOL 2007.12.25. 16:10
Magyarország jelentős lemaradásban van az e-gazdaság terén, még az EU-hoz velünk együtt csatlakozott régiós államokhoz képest is - állapítja meg az ICEG EC kutatása, amely hat olyan területet határozott meg, ahol az államnak be kellene avatkoznia.
Mi az, hogy e-gazdaság?
A tanulmány a vállalaton belüli elektronikus gazdaság körébe sorolja az IKT (információs és kommunikációs technológiák) eszközök és szolgáltatások alkalmazását a termelésben, az IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazását a belső vállalati folyamatokban (ERP, EDI, SCM, BI, DSS /döntéstámogató/ rendszerek, SOA /szolgáltatásorentált architektúra/, vállalatirányítási rendszerek), valamint az IKT termelés vállalaton belüli áttelepítését, kiszervezését, a kiszervezés és kitelepülés folyamatát és hatását. A vállalaton kívüli folyamatok részeiként lettek definiálva az elektronikus gazdaság olyan fontos szegmensei, mint az e-bankolás, az e-Kereskedelem, illetve az e-kormányzat és e-közigazgatás vállalati szektort érintő elemei. Mindazonáltal figyelembe kell venni mindazon tényezőket, amelyek hatnak a vállalaton belüli és kívüli folyamatokra: ezek a fizikai infrastruktúra minősége és elérhetősége, míg a másik a megfelelő humán infrastruktúra (elsősorban munkavállalók digitális képességei és írástudása).
Szinte minden IKT-mutatóban és ágazatban jelentős a régiós versenytársaktól (elsősorban Csehországtól, Szlovákiától és Szlovéniától, kisebb részt Lengyelországtól) való lemaradás. Két átfogó kutatás, az e-Business W@tch és az e-Business readiness index alapján is összességében egyértelműen megállapítható, hogy Magyarország az e-gazdaság, az arra való felkészültség területén a sereghajtók között van az EU-tagországok között. Így az e-Business Readiness felmérésben szereplő 25 ország között Magyarország az e-gazdaságra való felkészültség terén a 24. helyet foglalja el.
Gyenge a vállalat és a munkavállalók közötti elektronikus kapcsolat (B2E) és a munkahelyi e-Képzés fejlettségének értékelése is.
|