Az Országgyűlés hétfőn név szerinti szavazással elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. Az MTI összesítése szerint a szavazáskor 204-en voksoltak igennel, 168-an nemmel, Gyenesei István független képviselő pedig egyedüliként tartózkodott. A liberálisok frakciójából egyedül Eörsi Mátyás hiányzott, ő nem szavazott.

A törvényjavaslatról a képviselők név szerint nyilvánítottak véleményt. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke - aki korábban a zárószavazás elhalasztását kezdeményezte - nem szavazott, mivel ő elnökölt, és ilyenkor nem voksolhat.

A név szerint szavazást pfújolás és bekiabálások kísérték, Kontur Pál (Fidesz) hangos véleménynyilvánítása miatt rövid ideig állt a szavazás. A zárószavazás után Kóka János, az SZDSZ elnöke külön gratulált Horváth Ágnes egészségügyi miniszternek.

Viharos vita a szavazás előtt

Elhúzódó, időnként indulatos záróvitát folytatott az Országgyűlés hétfőn az egészségbiztosítási törvény zárószavazása előtt, a vita során az is előfordult, hogy Szili Katalin házelnök megvonta a szót a képviselőtől. Az ellenzéki képviselők azt kifogásolták, hogy az alkotmányügyi bizottság záróvitához készített, 134 pontból álló ajánlását nem kapták meg időben, így annak áttanulmányozására nem volt lehetőség.

A vitában Szili Katalin megvonta a szót Salamon Lászlótól, a KDNP képviselőjétől arra hivatkozva, hogy nem az ilyenkor mérvadó, részletes vitára vonatkozó szabályok szerint szólt hozzá. Az Országgyűlés elnöke többször figyelmeztette a képviselőket, hogy a házszabálynak megfelelően szólaljanak fel a vitában. "Szégyelljék magukat!" - mondta egy alkalommal a házelnök, miután többszöri kérése ellenére sem az ajánlás pontjaihoz szóltak hozzá a képviselők, illetve folyamatosan zajongtak és kiabáltak.

Erősen korlátozott verseny

A hétfőn elfogadott törvény nyomán 2009. január elsejétől is mindenkinek lesz társadalombiztosítása, amiért továbbra is a jelenlegi szabályok alapján kell fizetni, vagyis az egészségügyi reform záróaktusát jelentő törvény elfogadása önmagában nem drágítja az állami egészségügyi szolgáltatások igénybevételét. A sürgőségi ellátás továbbra is bárhol igénybe vehető lesz, és a tb által jelenleg finanszírozott kezeléseket az új biztosítók is finanszírozni fogják.

A törvény értelmében a 2009-ben megszűnő Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) helyén megyénként szerveződő biztosítótársaságok jöhetnek létre már 2008 januárjától; vélhetően nem lesz annyi biztosító, ahány megye, mert egy társaság csak akkor alakulhat meg, ha legalább félmillió, legfeljebb kétmillió tagja van. A legsűrűbben lakott középső régióban – a fővárosban és környékén – négy társaság versenghet a tagokért. A tárca és szakértők várakozása szerint végül 7-10 biztosító kezdi el működését 2009 januárjától.

A megalakuló biztosítók közül bárki szabadon választhat, aki ezt nem teszi meg, azt a területileg illetékes pénztárhoz sorolják be. A pénztárak egyetlen jelentkezőt sem utasíthatnak vissza, sőt a jelentkezéskor egészségügyi állapotunk felől sem érdeklődhetnek. A pénztárak ráadásul nem is a tagjaik által fizetett járulékokat kapják meg; azok továbbra is egy központi kasszába folynak, ahonnan a tagjaik után, azok ellátási igényeit figyelembe véve fejkvótát kapnak. Horváth Ágnes miniszter ígérete szerint a fejkvótaképlet a biztosítottak szükségleteit és az egészségügyi szolgáltatások múltbeli igénybevételét egyaránt figyelembe veszi majd. Mindenki évente egyszer válthat biztosítót, ha pedig elköltözik, akkor akár többször is.

Szintén a betegek érdekét védi a kormánypártok szerint a törvénynek az a passzusa, amely szerint ha a pénztár nem képes kifizetni tagjának kezelési költségeit, akkor azt az állam megteszi helyette a mögöttes állami felelősség elve alapján.

Új betegutak

Az új pénztárak kötelesek lesznek valamennyi tagjuk háziorvosával szerződést kötni, sőt ellátási területükön – esetleg azon kívül is – szerződnek majd kórházakkal és más egészségügyi szolgáltatókkal, ahová a háziorvosok a betegeket továbbküldhetik. A rendszer logikája szerint egy kórház vagy súlyponti ellátó intézmény több – akár az összes – biztosítóval is szerződéses kapcsolatba léphet.

Ha a beteg a körzeti orvos után olyan kórház orvosához akar fordulni, amelyikkel biztosítójának nincs szerződése, akkor ezt egy kikérő nyilatkozattal megteheti: ebben biztosítója vállalja, hogy a kezelés költségét „az idegen” orvosnak is kifizeti. Az egészségügyi miniszter szerint a kikérő nyilatkozat elfogadása egyszerű formalitás lesz.

A betegutak meghatározásánál a biztosítót két cél vezérli majd a rendszer kitalálói szerint: egyfelől a beteg mihamarabbi gyógyulása (a félrekezelt beteg további kezelése igencsak költséges), másfelől az, hogy a beteg a lakóhelyéhez legközelebbi egészségügyi intézményben gyógyuljon, mert ez a legkevésbé drága.

Hol a tőke?

Az elfogadott törvény értelmében a megalakuló új pénztárak részvényeinek kisebbségét – 49 százalékát – magánbiztosítók vehetik meg, és a pénztárak első számú vezetőjét is ők jelölhetik. A törvényalkotók reményei szerint a szolgáltatások hatékonyabb megszervezésével és a jobb egészségügyi ellátás nyomán a biztosítók profitot is termelhetnek, aminek 51 százaléka értelemszerűen a többségi tulajdonost, az államot illeti; ezt a pénzt a jogszabály szerint kötelező az egészségügyi ellátás fejlesztésére fordítani.

A koalíció szerint a pénztárak többféleképpen is versenyezni fognak a biztosítottakért: például referenciaként kínálják számukra azokat az egészségügyi szolgáltatókat (kórházakat), amelyekkel szerződésben állnak, és amelyeknek különlegesen jó mutatóik vannak egy-egy betegségcsoport kezelésében (a pénztárak működését ellenőrző Egészségbiztosítási Felügyelet ugyanis köteles közzétenni az intézmények minősítését).

Emellett a pénztárak ingyenes szűrővizsgálatokat, megelőző eljárásokat, illetve bizonyos feltételek mellett a vizitdíj kifizetését is felajánlhatják tagjaik számára.