A 2007-ben a kifehéredés következtében elszámolható nettó államháztartási többletbevétel mintegy 73-93 milliárd forintra tehető – számolt be ma sajtótájékoztatón a gazdaság kifehéredését vizsgáló háromfős bizottság. Gyurcsány Ferenc arra kérte föl 2007 őszén a bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a feketegazdaság kifehérítésére tett intézkedések hatását, és erről időközönként tájékoztassa a közvéleményt.

Kevesebb álláshely, több állami bevétel

A FigyelőNet kérdésére Pataky Péter, a bizottság egyik tagja elmondta: a foglalkoztatottság, a bejelentett álláshelyek száma ugyan nem nőtt, ugyanakkor nőtt a legálisan kifizetett jövedelmek mennyisége, nem kis részben a dupla járulék hatásaként. Sok vállalkozás választotta a dupla járulék megfizetését, hogy elkerülje az adóellenőrzést. Pataky Péter az építőipart hozta föl példaként: nagymértékű volumencsökkenés mellett 19,6 százalékos munkajövedelem-emelkedés történt.

Igaz, a jövedelemnövekedéshez a fehéredés mellett az ágazati bérmegállapodás is hozzájárult. Mint ismeretes, közel fél százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma szeptember eleje és november vége között, a visszaesés a statisztikai hibahatárnál nagyobb volt. Pataky Péter megemlítette: a visszaesés egyik lehetséges oka, hogy 2007 végén viszonylag sokan mentek el nyugdíjba, a szabályozás megváltozása miatt.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) korábban azt közölte, hogy számításai szerint a gazdaság kifehérítéséből származó állami többletbevételek nagyobb hányada nem az ellenőrzéseknek, hanem a szabályozóváltozásoknak tulajdonítható. A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés, a társadalombiztosítás „potyautasainak” felderítése utáni járulékbevételek összesen 160-200 milliárd forintos töblettel jártak a szervezet számításai szerint.

Fehéredő és megszűnő rejtett gazdaság

Nem vizsgálta a bizottság, hogy a rejtett gazdaság mekkora része „fehérül ki”, s mekkora része szűnik meg az adók megfizetése után versenyképtelenné válva – válaszolt a FigyelőNet kérdésére Ligeti Csák, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője.

A kérdésnek azért is lehet jelentősége, mert nem tudni, hogy a feketegazdaságban már nem foglalkoztatott embereket képes lesz-e a szabályosan, fehéren működő gazdaság felszívni. Ligeti Csák elmondta: a jelenség, a rejtett gazdaság eltűnése nyilvánvaló módon létezik, mérni azonban nehéz. A bizottság megbízatása nem ennek a jelenségnek a mérésére szól.

Az 2007. év során történt fehéredésből származó személyi jövedelemadó és járulékok bevételi többletét a jelentés az 50 és a 76 milliárd forint közötti tartományban valószínűsíti. A vámellenőrzések szigorodása következtében a fehéredésnek köszönhetően a jövedéki adóból származó költségvetési többletbevétel ugyancsak jelentős összeg. A bizottság ezt mintegy 28 milliárd forintra becsülte.  A fehérítés érdekében tett intézkedések többletköltségét a jelentés mintegy 6,7 milliárd forintra becsülte.

A szankciók nem elegendők

A bizottság szerint a feketegazdaság ellen nem elegendő a megszigorított ellenőrzésekkel és szankciókkal küzdeni, hanem a korrupció (főleg a közbeszerzés visszásságai), és a gazdasági igazságszolgáltatás lassúsága ellen is lépéseket kellene tenni.

Ligeti Csák a tájékoztatón megjegyezte: nem lenne helyes a többletbevétel fölött érzett öröm hevében ennek a plusz bevételnek mondjuk a háromszorosát elkölteni a jövő évi költségvetésben. Annál is inkább, mert – mint Pataky Péter, a bizottság másik tagja figyelmeztetett – a további fehéredéshez,az  újabb többletbevételekhez további intézkedések lennének szükségesek