Több mint nyolc éve adott túl a KDNP az államtól 1991-ben kapott budai Nagy Jenő utcai székházán. A székházeladás azért is keltette fel a sajtó figyelmét, mert az akkor még Giczy György vezetése alatt álló párt egy olyan cégnek adta el az ingatlant 450 millió forintért, amelyet az 1999 márciusi vásárlás előtt alig egy hónappal jegyeztek be. Egyszemélyes társaságként a 12 millió forintos törzstőkével alakult Norma-1 Kft. ügyvezető tulajdonosa Kenessey Andrásné, a Számalk Rendszerház Rt. oktatási és konzultációs központja oktatástechnikai irodájának igazgatója volt, ezért a sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, hogy a Norma-1 Kft. mögött a Számalk-csoport áll – igaz, ezt mindenki cáfolta.

Mint azt a hvg.hu kiderítette, a székházvásárláshoz szükséges pénzt – illetve annál jóval többet, a dokumentumok szerint összesen 600 millió forintot – a Gábor Dénes Főiskolát működtető Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola Távoktatási Alapítvány utalta át Kenessey cégének. Az alapítványt még 1992-ben alapította a Számalk Rendszerház Rt. és az LSI Informatikai Oktatóközpont. Úgy tudjuk, az alapítvány kurátorai azért egyeztek bele a 600 millió forint kifizetésébe, mert azt az ígéretet kapták, hogy a Norma-1 Kft. a pénzből vásárol egy ingatlant az alapítvány számára, ahol oktatási tevékenységet tudnak folytatni. (Nem véletlen, hogy a számalkos Kenessey Andrásné cégére esett a választás, hiszen az alapítványban több Számalk-vezető is fontos pozíciót töltött be. Ráadásul a Norma-1 Kft.-be a későbbi években a Számalk gazdasági igazgatója, Udovecz Gáborné is betársult.)

A főiskolai alapítvány pénzéből 450 millió forintért megvásárolt Nagy Jenő utcai ingatlant azonban végül mégsem használták fel oktatási célra, hanem 2004-ben a Norma-1 Kft. nyereséggel továbbpasszolta a Raiffeissen Ingatlan Rt.-nek. A kuratóriumában viszont csak 2005-ben, azaz a pénz átutalása után hat évvel merült fel, hogy vajon mi is lett a 600 millió forintos kintlévőség sorsa.

S bár a pénzt 2005 és 2006 között – több részletben – visszafizették az alapítványnak, utóbbi minden bizonnyal károsodott: ha ugyanis a Norma-1 Kft.-nek kiutalt tőkét az alapítvány az évek során inkább a bankban fialtatja, hat év alatt busás kamatjövedelemre tehetett volna szert.

A székházeladást egyébként egy 2003-as jelentésében az Állami Számvevőszék is kifogásolta. A KDNP ugyanis – miután a Norma-1 Kft.-nek eladta az ingatlant – azon nyomban bérleti szerződést is kötött a vásárló céggel. Eszerint 2000 végéig a párt az épület két szintjét használhatta, s ezért ötmillió forintot fizetett, amelyben – a takarítás és a telefon kivételével – a közüzemi díjak is benne voltak. Az ÁSZ azonban kifogásolta, hogy a kibocsátott számlák csak egy összeget tartalmaztak, s nem tüntették fel bennük az ingatlan fenntartási költségeit. A Norma-1 Kft. által kibocsátott számlán pedig csak a bérleti díj szerepelt, s nem részletezték, hogy abból mennyi a párt által használt helyiségek közüzemi díja.