A korrupció 25 százalékkal drágítja a közbeszerzéseket.

 Magyarországon a harmadik leggyakoribb gazdasági bűnözési forma a korrupció és a megvesztegetés, ami a tavalyi évben összesen 1,4 milliárd forintos veszteséget okozott a hazai cégeknek – olvasható a Pricewaterhouse Coopers tavalyi felmérésében.

A válaszadók csaknem harmada állította, az elmúlt két év során előfordult, hogy kenőpénzt kértek tőlük, s majdnem felének (44 százalékának) volt az a véleménye, hogy vélhetően azért estek el üzleti lehetőségektől, mert a konkurens cég megvesztegetéssel élt.

A többség elutasítja

A jelenség hátteréhez szolgál adalékul az  Üzlet&Siker és a TNS Hungary friss, közös felmérése, amely szerint bár a korrupciót a magyar lakosság túlnyomó része elítéli, egy jelentős kisebbség viszont – szükséges rosszként - elfogadja a jelenséget, ha a saját, mindennapi életéről van szó, s maga is él korrupciós eszközökkel.

Az emberek negyede ugyanis a felmérés szerint szükséges rossznak ítéli a korrupciót (kenőpénzt, csúszópénzt) a mindennapi életben, s csaknem ilyen arányban (22,4 százalékban) éltek annak valamilyen eszközével az elmúlt egy évben. Jóval kisebb részük, 4,5 százalékuk tartja ezt a gyakorlatot megengedhetőnek vagy támogatandónak. A megkérdezettek túlnyomó többsége (66,7 százaléka) teljesen elutasította azt.


Szigorúbbak a polgárok a magas szintű (vállalati, politikai) korrupcióval szemben, az emberek 89 százaléka ítéli el teljesen, s csak 6,3 százalékuk ítéli szükséges rossznak.

Az adóhatóság népszerűbb a rendőrségnél

A felmérés kitért az állami szolgáltatások színvonaláról alkotott véleményekre. Leginkább az egészségüggyel vagyunk elégedetlenek – teljesen vagy inkább elégedetlennek a megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) mondta magát. A rendőrséggel szemben is hasonlóan érez a lakosság csaknem fele (48,8 százalék).

A fentiekkel összevetve az adóhatóság teljesítménye – legalábbis az állampolgárok szemében - kiválónak mondható, a megkérdezetteknek csak 38,2 százaléka adott hangot nemtetszésének. (Ugyanakkor itt volt a legmagasabb a „nem tudom” választ adók aránya.)

A legkedvezőbb eredményt az okmányirodák érték el, a negatív hangok aránya itt csak 36,6 százalék volt (a győzelem ízét csak az keserítheti, hogy ez sem mondható alacsonynak). Az önkormányzatok tevékenységét  ennél jóval többen kifogásolták, a lakosság 42,7 százaléka.