A GKI Gazdaságkutató elnöke szerint világosabb, egyszerűbb és igazságosabb közteherviselést szolgálhat a bérek általuk javasolt szuperbruttósítása. Vértes András elmondta: a 2009-től bevezethető adóváltoztatási javaslata 400 milliárd forinttal terhelné a költségvetést.

A miniszterelnök három lehetséges adóváltoztatási koncepciót vázolt fel kedden, amelyek mindegyike érintené a béreket terhelő járulékokat. A megvalósításra 200-250 milliárd forintot fordít a költségvetés.

Vértes András az InfoRádióban elmondta: a szuperbruttósítás lényege, hogy a bruttó bér az az összeg lenne, amennyibe a munkavállaló kerül a foglalkoztatónak.

Jelenleg a bruttó bér a nettó jövedelem, valamint a munkavállaló által fizetendő adók és járulékok összege. Mértékében azonban nem számít bele az a nem kevés összeg, amennyit a munkaadó járulékként és különböző hozzájáruláskánt még ezen felül kifizet a foglalkoztatott után az államnak.

Az elvonás mértéke meghaladja az 50 százalékot

A szuperbruttó bérbe azonban ez is beleszámítana. Ha már így szemléljük a magyarországi elvonásokat, kiderül, hogy azok sokkal magasabbak, mint a környező országokban. Míg máshol 38-44 százalék, nálunk bőven meghaladja az 50-et - mondta Vértes András, hozzátéve: már egy átlag alatti jövedelem esetében is, annak emelésekor a bérnövekmény 72 százalékát elvonja az állam.

A GKI szerint ezt 50-re kellene csökkenteni, azaz el kell érni, hogy minden, a munkaadó által kifizetendő 100 forintból 50 a munkavállalóhoz kerüljön.

Az elnök hozzátette: mindez természetesen nem ilyen egyszerű. Meg kell oldani a többi mellett azt, hogy az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási kassza bevételhez jusson.