Éger István, a kamara elnöke tájékoztatója elején leszögezte: továbbra is fenntartják a véleményüket, miszerint elviekben nem értenek egyet a vizitdíj-napidíj-típusú térítésekkel, mivel azok ellenkeznek a szolidaritás elvével, aránytalanul terhelik a betegek egyes rétegeit, az alapvető finanszírozási hiányok megoldására pedig alkalmatlanok.

A vezető aláhúzta: az elmúlt egy esztendő tapasztalatai egyértelműen arra utalnak, hogy a kórházi napidíjat tekintetve az abból adódó bevétel nem jelentős, különösen az anyagi ráfordítások és az adminisztrációs többletterhek figyelembevételével. Nem látja érzékelhetőnek ezen kívül a betegektől várt "nevelő hatást" sem. Úgy véli egyébként, a jövőre nézve azért is szerencsétlen az ilyenfajta támogatás, mivel a több-biztosítós rendszer "egyre nagyobb fenyegetését figyelembe véve" az egészségügyben a finanszírozás dualitását megteremteni nem célravezető. A MOK amúgy már tavaly is jelezte, az alapellátásban minimum a duplájára kellene növelni a praxisonkénti támogatást, hogy abból a különböző béreket ki tudják fizetni. A jelenlegi feltételrendszer jelent ugyan egyfajta túlélési lehetőséget, az azonban "számos sebből vérzik". Ennek oka, hogy aránytalanságokat szül a praxisok között, mivel azt a betegforgalomtól teszi függővé: a bevételek 80 ezer forinttól egészen 400 ezerig terjedhetnek. Ezzel együtt azonban a jövedelmi helyzeten lényegét tekintve nem változtat, mivel növekedtek az egyéb terhek, s a visszavont amortizációs díj ellentételezése elvitte a bevételek komoly hányadát. Újra szeretné továbbá eloszlatni azt a szerinte még sokakban meglévő tévhitet, miszerint a vizitdíjból befolyó összeg az orvosok jövedelmét növelné: az ugyanis a praxis bevételéhez járul hozzá, ám abból kell fedezniük a villanyszámlától a nővér bérén keresztül a gyógyszerköltségekig felmerülő összes kiadást.

Kitért arra is: a referendum kapcsán elterjedtek olyan hírek, hogy amennyiben a vizitdíjat eltörlik, annak következményeként máról-holnapra megszűnik a háziorvosok abból származó bevétele. Információja szerint, ha ez be is következik, annak hatását legkorábban 2009-ben lehet érzékelni. Másrészről visszautasítják a kormány két tagjától is hallott "fenyegető" megjegyzést, amely szerint az esetlegesen kieső költségeket a büdzséből nem fogják tudni ellentételezni. Éger úgy véli, ilyet nem jelenthet ki egyetlen egy vezető sem, hiszen az egészségügy az Alkotmányban biztosított közszolgáltatás, amelyről a mindenkori kabinetnek kötelessége gondoskodni a költségvetésben.

Végül hozzáfűzte: a szaktárcának sokkal jobban meg kellene becsülnie az itthoni orvostársadalmat, mert a hazánkban kialakult helyzet miatt egyre nagyobb a tagjaiban az elvándorlási kedv. Igen keresettek is doktoraink, amire bizonyíték, hogy éppen szerdán kapta meg Dániából azt az ütemezési tervet, amely alapján toborozzák majd a szakembereket. Ugyanez például Svédországban már folyamatosan működik, de Németországban vagy Angliában is tárt karokkal várják az alapellátásban tevékenykedő magyar orvosokat.