A jelentések szerint több kisebb szolgáltatónál már elkezdődött a vizsgálat, mások pedig megkapták az erről szóló étesítést. Amennyiben beigazolódna, hogy túlzott mértékben drágítottak, a hatóság az árak mérséklésére kényszerítheti a szolgáltatóvállalatot.

A versenyhatóság abból indul ki, hogy országos szinten nem lehetne érdemi különbség az alapárban, azaz az adók és szállítási költségektől megfosztott gázárakban. A felmérések azonban azt mutatják, hogy nem igazán működik a verseny az áreltéréseket nézve. Uniós trösztellenes vizsgálatok jutottak arra a következtetésre, hogy a nagy szolgáltatóvállalatoknak meglehetősen kis számú konkurenciája van. A nagy vállalatok birtokolják a nagy ellátó-hálózatokat, amivel korlátozzák a versenyt és magasan tarthatják áraikat. Ennek révén busás profitra tesznek szert, ám ennek ellenére nem mutatnak beruházási készséget az ellátó hálózat fejlesztésére az elkövetkezendő években.

A versenyellenes magatartást nem csak az ipari, hanem a magánfelhasználók is elszenvedik. A német kartellhivatal szerint mintegy 4 millió magánháztartás vált áldozatukká, összesen mintegy 100 milliárd kilowattóra energia felhasználásában, ami a teljes német árampiac mintegy 20 százalékát éri el. A hatóság már a múlt év végén felvetette a versenyszabályok szigorításának szükségességét.